VAS
 | Vas megye Magyarország legnyugatibb részén terül el. Története több ezer éves, a kutatások szerint már a neolitikum idején is volt lakott települése. A magyar honfoglalás korában a IX. század végén egy, az eredetileg római castrumból lett vasvári várkapitányságból fejlődött ki a későbbi Vasvármegye. Az itt élők az elmúlt századokban sokszor nyitottak kaput a nyugat-európai kultúrának, s voltak közvetítői a gazdálkodás modernizálásának. Szerencsés földrajzi adottságai vannak, külföldi szomszédai Ausztria és Szlovénia. Belső határai Veszprém és Győr-Moson-Sopron, valamint Zala megyétől választják el. Fekvésének előnyeit, a világrendszereket elválasztó egykori vasfüggöny lebontása után ismét élvezheti. Területe 3337 négyzetkilométer, az ország egészének 3,6 %-a. Sokszínű földnek mondható, hiszen a természet erői felszínét sokarcúra formálták. Van síksága, dombsága, hegysége, vulkáni kúpok és kavicstakarók díszítik. Az Ausztriával határos oldalon található az ország második legnagyobb hegycsúcsa, az Irottkő, melynek magassága 883 m. Éghajlata kontinentális, nyugati része erősen csapadékos, mezőgazdasági művelésre alkalmas; zömében szántó, az erdő a terület egyharmadát teszi ki. |
|
