FELSŐ-AUSZTRIA
![]() | Felsõ-Ausztriát sokan Ausztria kicsinyített másának nevezik. Itt kicsiben megtalálható mindaz, ami az ország sokszínûségét adja: az Alpok jégtakaróval borított csúcsai délen, a tiszta vízû hegyi tavak, a termékeny Elõ-Alpok, a települési és gazdasági agglomeráció a tartományi székhely, Linz körül és az erdõkben gazdag középhegység délen. A domborzat függvényében az ember ezt a vidéket is a saját szolgálatába állította: a kis- és középüzemek adják mindenütt a gazdaság gerincét, míg a fémgyártás nagyüzemei regiónként képeznek súlypontot. Fontos gazdasági tényezõ az idegenforgalom és a mezõgazdaság is. A tartománygyûlés (Landtag) 56 tagból áll, amelyben csak az a párt kap mandátumot, amely a választókerületben a megfelelõ számú szavazatot ill. az egész tartományban a 4%-os határt elérte. A többnyire nyilvános plenáris ülések elnökségét a tartománygyûlés elnöke vezeti. A tartománygyûlés legfontosabb feladata a törvényhozás, a tartományi kormány kilenc tagjának megválasztása és a Szövetségi Tanácsba (Bundesrat), a szövetségi parlament tartományi kamarájába Felsõ-Ausztria részérõl delegálandó 11 képviselõ megválasztása. A tartományi kormány a tartomány legfõbb végrehajtó szerve, amely ügyrendet határoz meg magának. A tartományi kormány élén a tartományfõnök áll. A tartománygyûlést és a tartományi kormányt 6 éves idõtartamra választják és székhelyük a linzi Landhaus.
|






